2010. április 3., szombat

Peszachi utazás, 3. nap: A természet



Ez a nap rossz szájízzel indult: megbírságoltak 500 sékelre, mert a járdán parkoltunk (máshol nem volt hely). Annál jobban fájt, hogy mindössze 8 perccel előttünk ért oda az őr, kelhettünk volna kicsit előbb. Tel Avivban általában is borzalmas a parkolási helyzet, a járda minden éjjel megtelik.

Izraelben eddig nem igazán kirándultunk. Tel Aviv közelében nincs ősvadon, máshova hétvégén bajos eljutni, de most elindultunk a Jeruzsálemtől nem messze fekvő Kanada parkba. Kanadai támogatással hozták létre néhány, a hatnapos háborúban lerombolt arab falu helyén.
Nemcsak mi döntöttünk így. A parkoló dugig volt vallásos zsidó családokkal (de nem ortodoxokkal, mert a nők nem hordtak parókát). Igaz, a többség ott el is akadt, a sok gyereknek matracot, plédet terítettek le, hintaágyat akasztottak fel, bedurrantották a mobil kávéfőzőt és nekiálltak a hordozható grillezőn húst sütögetni. Kicsit több cuccuk volt, mint amivel mi áthajóztunk Izraelbe:-) A szabadtéri piknik itt általában nagyon népszerű, a parkunkban is folyamatosan grilleznek családok, minden szabadtéri hely fel van erre készülve, és nem ciki.

Mi elkezdtünk kirándulni a túraösvényen. Erdőnek nem nevezném, legjobb akarattal is liget volt, később sziklás domboldallá változott, sok vadvirággal. Nem lennénk Izraelben, ha pár antik rom nem esett volna az utunkba. Mi csak ókori vízvezetéket láttunk, de lett volna római fürdő ház, Hasmoneus temető és keresztes rom is, ha nem tévedünk el… Veronika szépen nézelődött, majd szépen aludt Dani hátán a hordozókendőben.

Veronika kendőben, háttérben a táj
(Nem az a zordon Kárpátok, de kellemes volt)

Utána átszaladtunk a közeli Latrun trappista kolostorba, amit Csíkos Nagyival egyszer már nem sikerült bevennünk. Most a boltig jutottunk, a templom zárva volt. Vettünk egy Savignon Blanc-t, ami remek választásnak bizonyult. (Nem néztem ki az atyákból egy tüzes vörösbort, és persze ez nem kóser bor!)

Még mindig a pár száz méteres körzeten belül Emmausz-Nikopolisz romjaihoz kukkantottunk be. Emmausz is szerepel a Bibliában: a tanítványok itt látták először a feltámadt Jézust. A tűző napon vakító kövek már nem tettek ránk akkora hatást, mint szűz korunkban, de egy igazi bizánci templom romjait lehetett látni, amit a keresztesek építettek át, és csodás nyugalmú templomkertet.

Bizánci mozaik

Innen egy majomparkba autóztunk. Izrael erős állatkertekben: bibliai állatkert, papagájröpde, antiloprancs, kengurufarm, hüllőpark, delfinzátony, szafari, pillangórezervátum egyaránt fellelhető e lángoktól ölelt kis országban. Szinte egy Noé bárkája az egész, annyi állat szorong itt:-)



A majomparkolóban álló több száz kocsi rávilágított: ez az ultimate látványosság Izraelben. Valóban, tömve volt a park sokgyerekes ortodox családokkal. Kezdem megérteni: nagyon kevés szórakozási lehetőség áll nyitva előttük. Színházba, moziba nem mennek, mert ki tudja, összeegyeztethető lenne-e a Tórával, amit ott látnak, más vallás kegyhelyeit látogatni explicite tilos, de egy kis állatkert a gyerekekkel belefér. Kulturált parkocska volt, sztárok (csimpánz, gorilla) nélkül, sokféle kisebb majommal, mint lemúr, pávián. Egy kisebb területen szabadon ugráltak a látogatók feje fölött a dél-amerikai majmocskák. Emellett kacsák, libák, pávák ődöngtek a kertben. Veronika még nem értette, mit kell nézni, de szerencsére nem miatta, hanem saját gyermeki énünk miatt mentünk. Ennyi látnivalótól nagyon elálmosodott a lányunk, így szokatlanul korán, még világosban hazaértünk.




Összefoglaló: nagyon klassz kirándulás volt! Kezdünk behatolni a másod- és harmadrangú látnivalókba is.

Két megjegyzés:

1. Mint írtam vala, Peszachkor a vallásos zsidók nem esznek kelesztett kenyeret. Nos, a boltok sem tartanak kenyeret. Azaz, a 9 napos ünnep elején még maradt korábban megsütött tartós kenyér, de azóta kifogytak, és gondolom a pékségek nem sütnek. (Ha egy pékség ilyenkor kovászosat sütne, nem kapna kósersági tanúsítványt és elásná magát a belpiacon.) Viszont finomak a peszachi sütik, ezekben a lisztet finomra őrölt mogyoró, kókusz vagy hasonló pótolja.

2. Ismét elutazunk három napra, ezúttal Betlehembe, úgyhogy kis szünet jön.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha megjegyzést akarsz hagyni, akkor a legördülő menüből válaszd a "Névtelen/URL-cím" opciót, a "Név:" sorban add meg a becenevedet, az "URL:" sor maradjon üresen.