Egy kis elmélet

Rég írtam, Izraelről meg különösen, jöjjön egy fajsúlyos téma. Nemrég olvastam egy érdekes, nem könnyű könyvet. Els van Diggele Egy nép, amely külön lakik című kötete sajátos izraeli beltémát boncolgat: a „Kulturkampfot”. Ennek lényege: mennyire legyen zsidó állam Izrael? Egyszerűnek hangzik, de nem az. Ha Izrael zsidó államnak definiálja magát, akkor jó másfél millió állampolgára vákuumban találja magát: arabok és keresztények, főleg orosz bevándorlók. Én is írtam róla, hogy a vallási szabályok itt a hétköznapokat is átitatják: szinte csak kóser ételt lehet kapni, Sabbatkor nem járnak a buszok, és nincs polgári házasság. Másfelől a legtöbb zsidó egyetért vele, hogy legyen valamilyen zsidó karaktere Izraelnek – de mennyire? Mivel a zsidóság évszázadokig mint kisebbség létezett a diaszpórában, így csak a vallási hagyományokkal tudja definiálni magát.
A könyv alapos munka, rengeteg interjúval, megoldást persze nem tud adni a dilemmára. Néhány idézet talán jobban megvilágítja a kérdéskört.

„Az (ultra)ortodoxok elképzelhetetlennek tartják, hogy Izrael, a zsidó állam, amelynek nacionalizmusa teológiai dimenziót kapott, valaha is normális ország lesz. „Normális” alatt minden polgára számára egyenlőséget biztosító országot értenek, amelyben a vallásnak nem jut kiváltságos szerep. Hiszen, érvelnek, Isten a zsidó népet választotta ki a föld összes népe közül, a vallás pedig a zsidók rendhagyó történelme miatt az állam szerkezetének fontos eleme lett. Ha ez a két tényező sérülne, az a zsidó identitás különleges és partikularista jellegét is kikezdené.
Az ortodoxok mindaddig lelkiismeretfurdalás nélkül vehetnek részt az izraeli politikában, amíg nem születik meg az állam alkotmánya.

A szélsőségesen világi izraeliekben az évek során egyre inkább az a meggyőződés alakult ki, hogy ők az ultraortodox befolyás alá került modern zsidó állam nagy vesztesei. Egyre inkább azt szeretnék, hogy Izraelből társadalmi és gazdasági értelemben európai országot faragjanak − tehát olyan befogadó államot, amelyben a zsidó származás nem vagy csak alig játszik szerepet.
A világiak elégedetlenségének egyik fő oka, hogy az állam támogatja a vallási oktatást… Az ultraortodoxok ráadásul a sorkötelezettség alól is felmentést élveznek. … Az izraeli állam, érvelnek, egy olyan közösség számára teszi lehetővé, hogy a világiak adópénzeiből tanuljon, amely egyáltalán nem vesz részt a termelőmunkában.
A legtöbb szélsőséges világi máig nem tud belenyugodni, hogy rákényszerítik a vallásos esküvőt és a vallásos szabályok szerint történő válást. A status quonak ezt a részét az utóbbi években egyre hevesebb támadások érik, mivel az országban erősödik a nem ortodox vallási irányzatok és a nem zsidó származású orosz bevándorlók jelenléte. Utóbbiak azért különösen elégedetlenek, mert az állampolgárságot megkapják ugyan, de nem házasodhatnak. A világiak éppen ezért a bevándorlóktól várják, hogy keresztülviszik a polgári házasság törvényesítését.”


(A remek fotókat a BBC Newstól loptam.)