counter to blogger

2010. június 20., vasárnap

Golán 1. rész: Hula mocsár és drúz vendégszeretet

Hula mocsár

Utolsó kirándulásunk Izraelben. Sokat terveztem be, aminek a felét tudtuk megnézni, több okból. Nagyon meleg lett az idő, és mi is vesztettünk kezdeti lelkesedésünkből, a tűző napon szikrázó sokadik antik romra már nem cuppantunk rá. A 30+x fokban sem vágytunk órákig kirándulni, hátunkon a 10+x kilós gyerekkel. A nemzeti parkok pedig továbbra is bezárnak 5-kor, pénteken 4-kor, aminek fényében nagyon vicces, hogy azt ajánlgatják, nézzük meg a napnyugtát a várból. Így végül napi egy nemzeti parkkal beértük szégyenszemre.

Első állomásunk Hula mocsár volt. Ez még nem a Golán-fennsík, csak Felső-Galilea. Itt az 50-es évekig hatalmas mocsár terült el, ide jöttek megpihenni a téli vándorlásban Kelet-Európa költöző madarai. Talán maga Kele is megfordult itt. Az ingovány nagy részét azóta megművelték, kiszárították, egy kisebb darabot meghagytak a madaraknak. Az isten háta mögötti kis helyből (az elmaradhatatlan, rosszalkodó arab iskolásokkal) mi még azt se néztük ki, hogy lesz folyóvíz a vécén, ehhez képest nagy meglepetésünkre a látogatóközpontban egy igaz háromdimenziós vetítés fogadott. A vándormadarak életéről szóló film jobb volt, mint az Alice Csodaországban, ugyanis a repülést imitálandó a székek is rezegtek velünk előre-hátra, közben lágy szellő csapott az arcunkba, vízreszálláskor permet is. Veronika először félt a sötétben, a fura szemüveget viselő szülőkkel, aztán megszokta, és ámulva meredt a vászonra.


A másfél kilométeres ösvény (főleg egy palló a víz fölött) végig akadálymentes volt. Megcsodálhattuk a mocsaras-nádas növényvilágot, sajnos a madarakat kevésbé, nekik a harmincvalahány fokban volt annyi eszük, hogy elbújjanak valami árnyékos helyre. Láttunk viszont hatalmas harcsákat,


sok teknősbékát,

és (talán?) hódot.

Innen már a tényleges Golán-fennsíkra autóztunk. Mivel újabb látnivalóhoz késő, a szállásra hazakullogni korán volt, azt találtam ki, csobbanjunk egyet a Ram-tóban. Ez egy igazi tengerszem, magas hegyektől körülvéve, az ország legészakibb részén. A környező falvakból szép kilátás nyílik rá, megközelíteni mégis nagyon nehéz volt, sokáig küzdöttünk meredek földutakon, míg egy áramfejlesztő mellett partot értünk. Pár helyi férfi horgászott, szemlátomást a tóban fürdés teljesen idegen a drúz kultúrától, kicsit szemetes is volt a part, de engem már nem lehetett visszatartani és úsztam egyet a hűvös, zöld vízben.

A Ram-tó

Pár szó a Golán-fennsíkról. Egy újabb vitatott területre látogattunk: a stratégiai fontosságú tájat Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától (a fennsíkról remekül lehetett lőni Izrael északi részeit). Szíria máig visszaköveteli magának a Golánt. Ezzel együtt meglepően konfliktusmentes az élet a fennsíkon, össze sem lehet hasonlítani a gázai és ciszjordániai feszültségekkel. (A Golán nem része a palesztin államnak.) Mondjuk itt összesen húszezer lakos maradt, többségükben drúzok, a többiek elmenekültek vagy elűzték őket (a palesztin területeken milliók). Bár szoros szálak kötik őket Szíriához, az itt élő drúzok jól beilleszkedtek az izraeli gazdaságba, mi utunk során épülő, gyarapodó és békés településeket láttunk.

Ein Quinya falu messziről

Drúz nő

És a drúzokról. Volt velük szemben némi restanciánk, hisz Haifa közelében csak áthajtottunk a falujukon, na itt bepótoltuk tokkal-vonóval. Emlékeztető: a drúzok az iszlámból váltak ki majd’ ezer éve, jellegzetes népviseletük van, betérni, beházasodni nem lehet közéjük. Izraelben több településen élnek, és szolgálnak az izraeli hadseregben. Hogy ennél is többet tudjunk meg róluk, egy drúz családnál szálltunk meg, a nagy közös beszélgetések reményében. Erre sajnos nem volt idejük, de legalább hagyományőrző drúz vacsorát és reggelit kaptunk.

Drúz vacsora
Drúz reggeli

A drúz vacsora elemei: drúz pita, ez egy óriási palacsinta, sajnos nem frissen készült, ezért kicsit avas szaga volt. Hozzá a már ismert humusz, saláta, főfogásnak pedig paradicsomos-zöldbabos csirke, rizzsel. Utána édes szirupba mártott sült tésztagolyók. A második estén töltöttkáposztát kaptunk, ez nem vicc, csak a káposztalevelekbe rizst tekertek, a húst mellé adták.

A drúz reggelire rántottát mértek, fűszeres pizzaszerű lepényt, ismét az avas palacsintát, salátát, sajtgolyót, olajbogyót, rózsavizes-szirupos süteményt. Találjátok ki, mi az a két sötét gombóc a négylevelű tálkán (Dani egyszerűen csak lóherének titulálta:-)! Szóval meg lehetett enni, de visszasírni nem fogjuk a drúz konyhát. Viszont nagy előnye volt a vacsorának, hogy a szobánk előtti kis kertben ehettük meg, Nimród várát csodálva (erről még lesz szó), míg benn az egyetlen helyiségben Veronika aludt.

Az internet tanulsága szerint a goláni szállások két fő büszkesége a behavazott tornác és a nappaliban elhelyezett jacuzzi. Az elsőt még értem, mivel az egész országban itt van esély hóra (a közelben található Izrael egyetlen síterepe is), az utóbbit kevésbé. Mindenesetre a mi szállásunk is rendelkezett szobai jacuzzival, azaz az egyetlen helyiség a nappali-háló-gyerekszoba-fürdő-konyha funkciókat töltötte be. Igaz, a jószándék látszott, mert a hímzett párnáktól a Tiffany-lámpán át a miniatűr olajmécsesekig mindennel ellátták kis lakunkat, ami a puritán izraeli szállások után szokatlan lakályosságot kölcsönzött, az eklektikus összhatás ellenére.

Nappalink éke

3 megjegyzés:

  1. Vad, és tökéletesen légból kapott tipp a zöld gombócokra: eltett mini zöld padlizsán? Vagy valami töltött szőlőlevél?

    VálaszTörlés
  2. Kini, kened-vágod a Közel-Keletet. Apró padlizsán volt savanyítva, a közepén mandulával, valami pikáns, borízű lében.

    VálaszTörlés
  3. Mi eközben Tzippora (többféle írása is van) romjait jártuk be, majd Cezáreában "romoltunk", a 40C fokos hőségben. Cezárea periódusairól klimatizált vetítőteremben láthattunk két filmet, és az ottfelejtett táskámat is utánam hozták! A tájékoztatás kiváló, a WC-k tiszták, jól felszereltek és ingyenesek.

    VálaszTörlés

Ha megjegyzést akarsz hagyni, akkor a legördülő menüből válaszd a "Névtelen/URL-cím" opciót, a "Név:" sorban add meg a becenevedet, az "URL:" sor maradjon üresen.