counter to blogger

2010. július 12., hétfő

Csecsemőből kisgyerek


Forradalmi változások zajlanak. Itt most nem a belpolitikára gondolok, hanem Veronika fejlődésére. Néhány nap alatt hatalmas lépéseket tett, szó szerint és átvitt értelemben is. Csecsemőből kisgyerek lesz, egyszerre örülök és elszorul a szívem, hogy valami véget ért. Pedig hosszú csecsemőkora volt, az elején meg a végén is ráhúzott pár plusz hónapot.

Van etetőszékünk, végre. Azóta Veve részt vesz a családi étkezéseken, amíg mi eszünk, ő apró falatkákat eszeget önállóan, vagy szétkeni és eldobálja őket, ízlés szerint. A sajtot szereti, ez már egyértelmű. Aztán, ha végeztünk, kanállal megetetjük rendesen valami pürével. Pohárból is akar inni, a fele ugyan kiömlik, de haladunk. Ezeket persze lehet úgy interpretálni, hogy milyen rossz szülők vagyunk, hogy eddig nem vettünk neki etetőszéket, viszont látta a drúzokat, és azt sokkal kevesebb kisgyerek mondhatja el magáról.

Nagyon akar járni, ez érdekli most legjobban. Nyújtja felfele a kezét, ezzel jelzi, hogy sétáltassuk. A lakásban és a kertben sem tudja megunni a kézenfogva sétálást. Másik hobbija a könyvek lapozása, az összes többi játéknál jobban érdekli.

Azelőtt mindig anyás volt, akárhogy törte magát Dani. Szombat délelőtt ez minden ok nélkül megfordult (oké, én délig aludtam, de ennyi elég a kegyvesztéshez?), azóta Dani a sztár, őt követi, őt hiányolja, őt választja, ha mindketten ott vagyunk. Anyai szívem sajog.

És a beszéd!!! Csütörtökön még meg voltam győződve róla, hogy nem beszél, csak értelem nélkül gagyog, vasárnapra már tudtam: Veronika beszél. Nagyon trükkös dolog ám ez, mert a beszédhez nem elég a gyerek, a befogadó is kell hozzá, aki kihámozza a pár értelmes szót a babogásból. Ugye a gyerek 1. még nem értelmük szerint használja a szavakat. 2. el is torzítja őket. Én a „hinta, palintánál” törtem meg, és hittem el, hogy nem véletlen. Emellett az „a-pa”, „a-nyát” is mondja egy ideje (az apát régebben), de mindenre és folyamatosan. Néha egész értelmesen motyog, ma reggel megkérdeztem, éhes-e még, és egy „igen”-szerű hangsorral válaszolt, majd betermelt még egy pudingot. Ámulunk, bámulunk.

2 megjegyzés:

  1. Méghogy este menjek látogatóba, amikor Veve alszik, és ebből semmit se lássak!? Azt már nem!

    VálaszTörlés
  2. Szuper fejlemények érzékletes leírással. Szóval teljesen látom és hallom a történteket. Majd persze személyesen is feltérképezem a változásokat. :)

    VálaszTörlés

Ha megjegyzést akarsz hagyni, akkor a legördülő menüből válaszd a "Névtelen/URL-cím" opciót, a "Név:" sorban add meg a becenevedet, az "URL:" sor maradjon üresen.