2010. augusztus 19., csütörtök

Veronika jár

Dani ontja magából a gyerekneveléssel kapcsolatos aranyköpéseket. Az egyik: „Semmit nem ér, amit tudsz, ha nem tudod egy kézzel csinálni, egy ordító gyerekkel a másik kezedben.” A másik: „Szülőnek lenni annyit jelent, hogy minden nap valamit először csinálsz, és valamit utoljára csinálsz”.

Jelentem, Veronika hétfőn megtanult járni. Vasárnap még csak kézenfogva mendegélt, egyedül csak nagy unszolásra tett 1-2 lépést, hétfőn viszont már sok métert megtett kapaszkodás nélkül. Aztóta is lelkesen szaladgál a lakásban. Új horizontok nyílnak.

Sajnos jobb fotó még nincs, de a lényeg látszik

A nagylány egyébként 16 hónapos, és ritka szép időszakunk van. Továbbra is vidám, kiegyensúlyozott, sokat mozog, és még mindig naponta kétszer ledől szundítani. Egyre több új szót tanul (lámpa, kérésre rámutat a hasára, fülére). Szabad idejében képeskönyveket lapozgat, lelkesen telefonál mobilon és vezetékesen egyaránt.

Sajnos az állandó lakásfelújítás-költözés-Berlini élet tervezése-búcsúzás mókuskerékben keveset tudok vele lenni, viszont a nagyszülők boldogan babáznak. Nagyjából őrültekházában élünk. De már csak két hét, és indulunk Berlinbe, ott ismét kettesben fogjuk tölteni napjaink.



3 megjegyzés:

  1. Éljenek az ateisták! Ők fogják megmenteni a világot.

    VálaszTörlés
  2. Ellenőriztem, Veve úgy jár-kel, mintha mindig is tudott volna.

    VálaszTörlés

Ha megjegyzést akarsz hagyni, akkor a legördülő menüből válaszd a "Névtelen/URL-cím" opciót, a "Név:" sorban add meg a becenevedet, az "URL:" sor maradjon üresen.