Caesarea egy újabb régész-paradicsom. Tel Avivtól északra egy kis területen hihetetlen mennyiségű rom összpontosul az elmúlt két évezredből. Római kori kikötő és hippodrom és amfiteátrum, bizánci emlékek, a kereszteslovagok városa, amit a törökök elpusztítottak, és egy 19. századi bosnyák minaret. Mindez persze egymásra és egymás anyagából építkezve, tehát a római kori lóversenypálya oldalában láthattuk a többszáz évvel később ráépített bizánci fürdő mozaikjait.
Ez a lóversenypálya, fent a tető a bizánci mozaikokat védiVolt olyan templomrom, amit a keresztények, arabok és a rómaiak is használtak, persze mindig átalakítva. A gyakorlatban mindez a tűző napon vakító eszelős mennyiségű követ jelentett, amelyek közt nehéz volt eligazodni. Ezért több multimédia-előadást is készítettek, ezeken nekem mindig könnyeznem kell, mikor a végén a drámai bariton elmondja, hogy „Caesarea: múlt, jelen, és jövő egysége”. (A valóságban létezik modern kori település itt, de a régi fényét nem közelíti meg.) De segítettek megérteni ezt a kavalkádot, aminek a feltárása még ma is folyik.
A helyhez kötődő történelmi figurák képernyőkön mesélték el az életüket, több világnyelven, nagyon vicces volt Nagy Heródest ékes oroszsággal hallani. Az idegenvezetők is „korhű” jelmezt viseltek, aranyozott szélű tunikát, fejükön koszorút. Csak egy fiút sikerült elcsípnem, de a lányoknak jobban állt.
Keresztes boltívekAz összbenyomás mindenesetre nagyon szép volt, a romok mellett közvetlenül a tenger, (még látszottak a kétezer éves kikötő maradványai) a ragyogó égbolt, kulturáltan kiállított szobrok, oszlopok, táblák (állításuk szerint az egyik kőbe vésett felirat az egyetlen tárgyi emlék, ami bizonyítja, hogy Pontius Pilatus valóban létezett) szépen gondozott park… és a több száz, ricsajozó arab kisiskolás, akiket kirándulni hoztak ide. Bár ők legalább még tisztelték a „szakfelügyelőt”, ha az adott egy pofont, abbahagyták egymás lelökdösését a meredek amfiteátrumban. Igaz, a szakfelügyelő tekintélyét egy hatalmas mordály is erősítette.
Még lett volna egy római és egy bizánci vízvezeték a közelben, a tengerparton, de oda már sajnos nem jutottunk el. Napnyugtakor távoztunk, ekkor érkezett meg több esküvői díszbe öltözött pár is fotózkodni a romokhoz.
A park területén kívül még megnéztünk egy helyreállított bizánci kori márványpadlójú utcát, és igyekeztünk görbén nézni két kevésbé fegyelmezett arab kiskamaszra, akik felgyújtottak egy kukát és letépték a menetrendet a buszmegállóból.
A bizánci utca
Na hát Caesariahoz szólok is egy pár szót. Döbbenetes volt a repülőgépről, amikor még csak közeledtünk Tel Avivhoz, láttunk egy rettenetes méretű kéményt a tengerparton. Aztán láttuk azt közelről is, meg a szénkikötőt a csodás római romok mellett. Azt mondták, hogy a lengyelországi szénbányászat azért maradt életben, mert ez az erőmű elnyeli az onnan jött összes szenet. Persze a víz kicsit gázolajgömböket sodor a partra, és én mint notórius kagylógyűjtögető onnan nem hoztam egyet sem.
VálaszTörlés