2009. szeptember 6., vasárnap

Ferihegyi tudósítónk jelenti



Becsekkoltunk! Öt feladott és öt kézipoggyásszal, két laptoppal, öt sonkás-fügés szendviccsel, egy babakocsival, egy csecsemővel és egy hupléval nekiindultunk! (Piros pont jár annak, aki a fotón megkeresi az utóbbit.)

Eddig minden csillagos ötös. 53,5 kiló feladott csomagunk van (a keretünk 56 kiló), és azt is bekalkuláltuk, ha a babakocsit is fel kell adni, erre az esetre összeállítottunk egy "felesleges" csomagot, amit akár itthon is hagyhatunk. Erre nem került sor, a babakocsit az ügyfélszolgálat előzetes ijesztgetésével ellentétben behozhattuk a tranzitba, csak majd a repülőn veszik el. A mintegy negyvenkilónyi kézipoggyásszal sem volt gond. A baba pedig kapott saját ülőhelyet (ülni mondjuk nem tud, de nem baj). A határőröket és biztonsági embereket lenyűgözte a gyermek őszinte varázsa, és mindenhol soron kívül előreengedtek. Veronika ismét partner volt, habár a szokásosnál három órával előbb kellett kelnie, érdeklődve és mosolyogva nézte az új arcokat.

Azt hiszem, egy korszak lezárult. Danival két és fél évet éltünk Budapesten, (előtte Berlinben voltunk, mi kozmopolita bitangok), gyerek nélküli szerelmespárként kezdtük és kisgyerekes házasokként távozunk. Most itt ülünk a tranzitban, két korszak határán, és várjuk, hogy a gép elröpítsen minket az Új Kalandba. (Vö: átmeneti korban élünk, mert a múlt már véget ért, de a jövő még nem kezdődött el:-))

A kép édesapám műve, aki kifuvarozott minket Ferihegyre (megnyugodtunk, hogy ha autóval költöznénk, több csomag akkor sem fért volna be).

2 megjegyzés:

  1. Jólvan, megnyugodtam a sok tíz kiló láttán, büszke vagyok rád! :)

    Szonja

    VálaszTörlés

Ha megjegyzést akarsz hagyni, akkor a legördülő menüből válaszd a "Névtelen/URL-cím" opciót, a "Név:" sorban add meg a becenevedet, az "URL:" sor maradjon üresen.