Lakáskeresés, kibővített csapattal

Ígérem, hamarosan jelentkezem a haszid újévi ünneplés részletes megéneklésével, csak még mindig nincs lakásunk és ez most sürgetőbb. Mivel asszisztensem és én nem boldogultunk, Micimackó, a filmrendező is besegített. Micimackó jóságos lelkületéről csak annyit, hogy nappalijában az anyósa fotója díszeleg a főhelyen, s újabb és újabb öreg néniket fogad örökbe, jelenleg is egy 90 évest gardíroz Tel Avivban, ha nem épp minket pesztrál. Tegnap ki is vitt egy újabb objektumba, amit "zarándokszállás" néven őriz majd meg a történelem. Szokásunktól eltérően a külvárosba látogattunk, de aztán gyorsan vissza is jöttünk. Egyébként a ház a tengerparton állt, igaz, egy lakótelepen. A lakás igen nagy volt és olcsó, berendezése azonban egy nagy tévén kívül sok-sok ágyból állt. Láttam is magam előtt a fáradt zarándokokat, akik alszanak egyet, aztán indulnak tovább a Szent Jakab útján. Még egy apró finomság: nemcsak két fürdőszoba volt, de mindkettő ablakos, és az egyik fürdőszoba ablaka a másikra nyílt…
Utána még sétáltunk egyet a tengerparton, és elbúcsúztunk Bat Yam-tól.

Kilátás rácsokkal (nem az én felvételem)





Most egyébként sok időm lesz blogolni, mert mindjárt kitör Jom Kippur ünnepe, amikor totálisan leáll az élet, nemcsak a boltok és a tömegközlekedés, de még autózni is tilos, a reptér sem üzemel, és egész nap böjtölnek a helyiek. Állítólag mindenki biciklivel jár ilyenkor. Na, mi nem fogunk, mert még bringánk sincs. Nézzük egyébként a dolog jó oldalát: igaz, hogy tíz nap múlva nem lesz fedél a fejünk felett, de legalább nem szorongunk, jó a kedvünk, fantasztikus kalandokban van részünk, a gyerek egészséges (ajánlom is neki, mert még biztosításunk sincs).
Még egy apróság a jelenlegi lakásunkról: anyukám esküszik rá, hogy a lakáskeresők figyelmét legjobban egy kifüggesztett molinó hívja fel. Ezt a mi ingatlanosunk is így gondolhatja, mert a ház utcára néző frontján egy tábla lóg, mint kiderült, madzagon, amit két, az ablakrámába illesztett szög tart. Tegnap nagy szél volt, és elszakadt a madzag, a tábla az utcára zuhant. Szerencsére senkit nem csapott agyon, én pedig igyekeztem úgy tenni, mint akinek semmi köze az egészhez.