2010. április 20., kedd

Nemzeti ünnep

Már megint ünnep van. Peszach ugye egy hétig tartott, a Holokauszt emléknapot valahogy nem vettük észre, de ma volt Izrael állam alapításának napja, tegnap, előtte meg az izraeli háborúkban elesett hősök emléknapja.

Emlékeztek Jom Kippurra, mikor egy napra leállt a forgalom? A hősök napján is van egy ilyen momentum. Este (merthogy az ünnep zsidó módra napnyugtától napnyugtáig tart) megszólal egy sziréna, erre mindenki szoborrá merevedik egy percre, az autók megállnak, az autósok is kiszállnak. Így emlékeznek. Másnap délelőtt megismétlődik egy pillanatra. Figyeltem nagyon, de nem tudtam fotózni, alig volt hosszabb az egész, mint egy piros lámpa. Azért másnak sikerült:-)


A függetlenség kikiáltásának napján (azaz a megelőző estén) óriási buli volt a Rabin téren: koncert, tüzijáték és megszámlálhatatlan sok ember. A majálisok kelléktárán kívül (lufik, villogók stb.) két judaikum: habbal fújják egymást és gumikalapáccsal verik egymás fejét (utóbbi inkább kalapács alakú lufi). És persze a gyerekek jeleskednek mindkettőben. Az izraeliek ismét megmutatták, milyen liberálisan nevelik a kicsiket, rengeteg csecsemőt vittek ki az este tizes eseményre. Nálunk közben minden erőfeszítésünk dacára lett napirend, így Danival felváltva kukkantottunk ki a térre.


Habozó kamaszok

Ma meg az egész város a parkban grillezett, minden talpalatnyi helyen hordozható faszénkályhán saslikot sütögettek, a fülledt nyári napon, mint egy felhő, ült a füst a park felett. Az autók és az üzletek zömén kis izraeli zászló lengett, az emberek felén az alkalomra szabott fehér alapon kék feliratos póló volt (sajnos nem értettem a feliratot).



És hogy jön ide a férjem? Úgy, hogy az egyetem erre a két napra is bezárt, és ő itthon dolgozott, pedig már a peszachi 8 napos szünet is komoly kihívás elé állította a kapcsolatunkat. Ő ugyanis nem örül a potya vakációnak. A matematikus olyan, mint a zeneszerző, akinek rövidke élete alatt végtelen sok szimfóniát kell szereznie. Neki meg minél több tételt bebizonyítania. A sima hétvégéket meg szoktuk tartani, de nehogy már rövidebb legyen az életműve, csak mert itt évi negyven napra bezár az ország. (Vö. a Dániel név jelentése: Isten a bírám). Úgyhogy ilyenkor zavarjuk egymást, én őt, a gyerek őt, ő engem, a dolgok egymásba folynak és nem jutunk semmire.

Egyszer majd azt is elmagyarázom, mi az a bonyolultságelmélet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ha megjegyzést akarsz hagyni, akkor a legördülő menüből válaszd a "Névtelen/URL-cím" opciót, a "Név:" sorban add meg a becenevedet, az "URL:" sor maradjon üresen.